Mi, az óvodásokkal valóban csodaként éljük meg az idei őszi természetet! Az elmúlt két hónap szinte minden napját a természetben töltöttük, nap mint nap felfedező útra indultunk kis-, középső- és nagycsoportosok egyaránt. Kihasználtuk az időjárás adta lehetőségeket, nagyokat sétáltunk, futkároztunk, játszottunk, ismerkedtünk a természettel! Élveztük a nagyszerű napsütéses napokat, az ősz bámulatos színeit.
Igyekeztünk a gyerekekkel megtapasztalni mindent, amit az ősz adni tud számunkra. Nagyon szerencsések vagyunk, hiszen csodálatos környezetünk van mindehhez! Sétáink, barangolásunk végén kellemesen elfáradva, élményekkel és kincsekkel tértünk vissza mindig az óvodába.
Az összegyűjtött kincsekből az őszi projektünk kapcsán, feldíszítettük az óvodánkat, csoportszobánk elé élő sarkot készítettünk és meghirdettük a „Keressük a legszebb ajtókoszorú” kampányunkat. Bámulatosan kreatív koszorúk készültek, nagy örömünkre és hálánkat kifejezve mindezért a kedves szülőknek, gyerekeknek és az óvónéniknek, akik szintén készítettek csoportjukkal ajtódíszeket! Természetesen a „legszebbet” is megtaláltuk, szavazás eredményeként.
Az őszi projektünk révén csoportszobáinkban is nagy volt a sürgés-forgás!
A kiscsoportosaink dióhéjból kisegeret készítettek, amit aztán felhasználtak mondókázáshoz, dalos játékokhoz, de a heti tevékenységeikben szinte mindenütt felbukkant a „dió kisegér”! Nagy élmény volt számukra a mézes almasütés is, amit jóízűen elfogyasztottak!
A középső csoportosaink csodálatos csipkebogyó mintás terítőt készítettek ujjlenyomattal. Heti foglalkozásaik témájaként – őszi gyümölcsök –, töltött almát, birsalmát és szilvalekvárt sütöttek. Őszi dalokat, mondókákat tanultak, melyeket sétáik alkalmával vidáman zengedeztek!
Nagycsoportosaink is nagyon tevékenyek és kissé már merészebbek voltak! Mindennapos mozgásként a természetet választottuk helyszínül és nagyon sok körjátékot, párválasztós játékokat játszottunk, sőt találtunk egy olyan helyet, ahol futóversenyt is rendezhettünk. Vidáman énekelve fedeztük fel Csopak szebbnél szebb helyeit. Ebben az időszakban komplexen foglalkoztunk az ősszel, mint évszakkal, sokat kézműveskedtünk nemcsak a csoportszobánkban, hanem kinn a természetben is. Többféle technikákat választottunk, festés, ragasztás, tépés, sodrás, vágás, de élményrajzot is készítettünk Bálint Ágnes: A sárgarépa című meséjéhez. Az egészséges életmódra gondolva felhasználtuk a sárgarépát és megvizsgáltuk, hogyan és milyen sokféle formában használhatjuk fel ezt az egyszerű zöldséget. Készítettünk répalevet, amelyet az ebédünkhöz elfogyasztottunk, a következő héten pedig a gyerekek nagy örömére répatortát is sütöttünk! Nagyon jó volt látni a gyerekek lelkesedését, ahogyan kimérik a hozzávalókat, darálják a diót, vagy ahogyan zöldségpucolót használva megtisztítják a hosszúkás formájú répát illetve a kerek formájú almát. Rengeteg élményt szereztünk, nagyon kevés idő alatt, amelybe még az is belefért, hogy vonattal ellátogattunk a balatonfüredi piacra is, ahol a gyerekek zöldséget, gyümölcsöt vásárolhattak.
Nagyszerű élményt nyújtott a szüret az összes óvodás kisgyerek és felnőtt számára. Páratlan emlék, ahogyan a szőlőtőkékről a gyerekek saját maguk vághatták le a szőlőfürtöket Tóth Gyula borosgazdánál és családjánál! Jó volt megtapasztalni azt, amit már előzetesen megbeszéltünk a gyerekekkel az óvodában: „Hogyan lesz a szőlőből bor?”- hangzik a kérdés. Mi, csopaki gyerekek láthatjuk, részesei lehetünk, köszönjük kedves Gyula, Zsuzsa és Andi! Nagy öröm számunkra minden ilyen esemény, hiszen mi óvodapedagógusok azt valljuk – és igyekszünk megvalósítani ezt lehetőségeinkhez mérten –, hogy a gyerekek személyes tapasztalással „tanulnak” a legtöbbet, a legmaradandóbb a játszva tanulás élmény. Valójában nem is gondolnánk, hogy egy sétában vagy egy szüreti eseményben mennyi minden van, amit megtapasztalással elsajátíthatnak gyerekeink! A gyerekek nagyon várták már a szüretet és nem maradt el a jókedv, a lelkesedés sem a „munka” közben! A csupa élménnyel teli napot egy kis verssel szeretnénk bemutatni és egyben megköszönni is!
Szüret az óvodában
Egyszer volt, hol nem volt,
az óvodában szüret volt.
Tóth Gyulánál, pincesoron,
nem messze a Berekháton.
Énekszóval érünk oda,
hol Olaszrizling hosszú sora
várja már a gyerekeket,
Teréz szőlő is integet.
Kicsik-nagyok együtt szedik,
kis kosárba mind beteszik.
Csattog olló, forog kerék,
Milyen jó is ez a játék!Gyuszi bácsi, Zsuzsa néni,
Vidám szemmel mind azt nézi:
mennyi apró, szorgos kéz!
-„ Itt a Suvenír is, nézd!”
Hű, de finom, hű, de édes!
Hát még az a kis sós perec!
Andi lányuk sürög-forog,
-„Itt van a must!-azt is kóstold!”
Leszállt a köd, hűvös szél jő’,
tele már a sok kis bendő.
Jövőre is mind eljövünk,
A hagyományt megőrizzük!
Zsukné Peják Annamária
óvodapedagógus,
Nyirőné Németh Marianna
óvodapedagógus
