A farsangi mulatság Magyarországon a 15. századra nyúlik vissza. A farsangi időszak vízkereszttől, január 6-tól húshagyó keddig tart, mely mozgó egyházi ünnep, mindig 47 nappal előzi meg a húsvétot. A farsangi időszak néphagyományokban gazdag ünnepsorozat, gazdag népszokások, bálok, mulatságok, lakodalmak jellemzik, emellett a párválasztás időszaka is egyben. A farsangi időszak végét farsang farkának nevezik, ez a mulatságok csúcspontja, ebben az időszakban tartják a mohácsi busójárást is, mely télbúcsúztató ünnepség is egyben. A farsangi időszakot a nagyböjti időszak követi, melyben már tilos a tánc és a mulatság.
A farsangi hagyományt Csopakon a Mandulavirág Óvodában is évről évre felelevenítjük. Idén február 24-én, csütörtökön rendeztük meg óvodai farsangi mulatságunkat, ahol a gyerekek ötletes és kreatív jelmezekbe bújtak. Külön örömöt jelentett számunkra, hogy a jelmezek nagy részét kézzel készítették a szülők. A napot vidám mulatozással, játékokkal és körtánccal kezdtük, majd elénekeltük az előző hetekben tanult farsangi énekeket. Ezt követően Vastag Richárd „Ricsi bácsi” aranysarkantyús néptáncmester hívta táncba óvodásainkat. Ricsi bácsi szórakoztató játékokat és ritmusos mondókákat épített bele a játékfűzésbe, s ezek segítségével játszva tanította meg a gyerekeknek a néptánc alaplépéseit. A felhőtlen táncolás közepette észrevétlenül fejlesztette a gyerekek figyelmét, koncentrációs készségét, keresztmozgásait, szem-láb koordinációját, illetve nagymozgását is. A gyerekek nagy érdeklődéssel figyelték és utánozták Ricsi bácsit, aki nem csak a néptánc, hanem a móka és a kacagás nagymestere is. A délelőtti mulatozást vidám játékkal folytattuk, majd a finom ebéd után farsangi fánk evéssel zártuk le.
Nevelőmunkánk során fontosnak tartjuk a néphagyományok ápolását, a kulturális hagyományok őrzését és átörökítését, melyet ebben a korosztályban leginkább a néptánc által tudunk megvalósítani és a gyerekek nyelvére lefordítani.
Végh Judit Eszter
óvodapedagógus
