A farsang hossza évről-évre változik, mivel zárónapja a húsvét időpontjához kötődik. Vízkereszttől a húsvétot megelőző negyven napos nagyböjt kezdetéig, azaz hamvazószerdáig tart. A farsang a mulatozás, bolondozás időszaka, a régi időkben a mulatságok egy álló hétig is eltartottak. A tél elmúlta felett érzett örömmel, a különböző rítusokkal a tavasz beköszöntét igyekeztek siettetni a népi hagyományban. Vidéken általában a kocsma vagy a fonó volt a színtere ezeknek az eseményeknek. Farsangkor gyakoriak voltak a különféle dramatikus játékok, amelyekben különböző alakokat személyesítettek meg (pl. menyasszony, vőlegény, vándorárus, betyár stb.), de gyakran játszottak állatalakoskodókat is.
Óvodánkban mi is szívesen elevenítettük fel a farsangi hagyományokat, idén is játszottunk medve-, kecske-, gólyaalakoskodó játékokat mindegyik csoportban. Az óvodai életben a hosszú téli estéket felidézve szívesen kezdeményeztünk olyan tevékenységeket, amelyek a fonóban játszódtak.
Az óvodai farsangot február 23-án tartottuk. A vidám bolondozós délelőttre minden kisgyermek szívesen bújt jelmezbe. Néphagyományőrző óvoda lévén minden ünnepkörben nagy hangsúlyt fektetünk a hagyományok ápolására, felidézésére, újra és újra átélésére a mai modern világunkban is, hiszen hagyományok, gyökerek nélkül nincs jelen és jövő. Gyermekeink szempontjából nem elhanyagolható, hogy a gyökerek milyen mélyen kapaszkodnak a talajba. Ahogy Babits Mihály írta:
„Múlt nélkül nincs jövő, s mennél gazdagabb a múltad, annál több fonálon kapaszkodhatsz a jövőbe.”
Vastag Richárd néptáncpedagógus már visszatérő vendégként érkezett meghívásunkra farsang alkalmából intézményünkbe. Ahogy a gyermekek hívják őt, Ricsi bácsi, megjelenése, közvetlen stílusa hamar oldott hangulatot teremtett a gyermekek körében. Még a legkisebbek is bátran és önfeledten vettek részt a Ricsi bácsi által vezetett vidám, mókás népi játékokban. A népzene pedig minden óvodást táncra perdített, kiváló hangulatú, népzenei motívumokkal, régi idők hagyományos játékaival gazdagodtunk ezen a délelőttön.
Vastag Richárd egy korábbi interjúban (Veszprém Megyei Napló 2014.11.29.-a szerk.) elmondta, számára a néptánc küldetés, hitvallás, nagyon szép és reményteli út egyben, mely a gyerekek és a fiatalok lelki gazdagságának gyarapítását szolgálja. Úgy véli, ha egy fiatal felfedezi saját népi kultúráját, biztonságban érezheti magát, és nem lesz elveszve. Ez a stabil lelkiállapot adhatja meg az alapot a stabil családhoz is, mely a társadalom építőköve.
Az óvodai farsangon a régi hagyományokat felidézve szépen terített ünnepi asztalnál közösen elfogyasztottuk az ízletes farsangi fánkot baracklekvárral, melyet az óvoda konyhája sütött mindannyiunknak erre az alkalomra.
