A farsang a hagyományok szerint az önfeledt mulatozás, dús lakomák időszaka, amikor búcsúzunk a téltől és köszöntjük a tavaszt. A farsangot a lakomák, vidámság, életöröm, szórakozás, bolondozás, tánc, bálok jellemzik.
A Mandulavirág Óvoda profilját tekintve néphagyományőrző óvoda, természetes tehát, hogy minden ünnepkört, így a farsangot is körüljárjuk, megéljük, megünnepeljük. A vidám délelőtt az óvodában bolondozással telt, mindhárom csoport jelmezt öltött, és együtt járta a táncot. A nagycsoportosok farsangi beköszöntővel üdvözölték a kisebbeket. A gyermekek ötletes jelmezekbe bújtak, a kislányok közül sokan királylányokká, tündérekké, balerinákká, boszorkánnyá változtak, de szívesen bújtak valamilyen állat vagy mesealak bőrébe. A fiúk körében népszerű volt a puska fegyver, szívesen öltöztek rendőrnek, katonának, tűzoltónak, és mindenféle szuperhősnek. A farsangon volt – a teljesség igénye nélkül - méhecske, katica, pillangó, cica, tigris jelmez, de találkoztunk doktor bácsival és Piroskával is.
Az idei farsang kicsit rendhagyó volt, hiszen egy nagyon ritka hangszerrel ismerkedhettünk meg. Vendégünk, Király Dávid kecskedudás Székesfehérvárról érkezett a csopaki óvodásokhoz. A magyar dudás a megszerezhető 50 pontból 49-et gyűjtött be a Fölszállott a páva című televíziós népzenei és néptánc tehetségkutató első középdöntőjében. Kategóriájában a második lett, s nem jutott be a verseny döntőjébe.
A duda egyébként több nádnyelves sípot magában foglaló összetett fúvós hangszer, melynek folyamatos levegőpótlásáról egy felfújt tömlő gondoskodik. A tömlőt a hangszerjátékos a tüdejével vagy fújtató segítségével tölti meg levegővel, az állandó szélnyomást és ezzel a folyamatos hangerősséget karjának szorításával biztosítja.
Amíg mi mulatoztunk, az óvoda konyháján sültek a friss, zamatos farsangi fánkok. A szépen megterített asztalnál szívesen fogyasztottuk el közösen a hagyományos farsangi édességet házi lekvárral ízesítve.
A hagyományok őrzését, ápolását nagyon fontosnak tartjuk. Óvodánk pedagógiai programjához igazodva igyekszünk gyermekeinknek továbbadni a múltból a hagyományokat, hiszen a jövő csak azon múlik, hogy ők majd tovább örökítik, ápolják-e a gyermeki éveik alatt megszerzett élményeiket. Mint ahogy Sebő Ferenc a Kossuth-díjas énekes, népzenekutató, a Fölszállott a páva zsűrielnöke egy korábbi interjúban így vélekedett az elfeledett hangszer reneszánszáról:
„Minden hangszer jövője azon múlik, művelik-e vagy sem. A duda nehéz hangszer, de a dudások egyre elszántabbak és egyre jobbak.”
Reméljük, hogy a csopaki óvodába járó kisgyermekekbe is sikerül elültetnünk ezt a fajta szemléletet.
