Ugrás a tartalomra
2015. 03. 30.

„Ne folyasd a vizet!” „Zárd el légy szíves a vízcsapot!” „Idd meg a vizedet!”

- sokat hallják óvodásaink a vízzel kapcsolatos utasításainkat. Miért is mondjuk nekik nap, mint nap ezeket?

„A víz nagy kincsünk a Földön.” „ A víz maga az élet.”„ A víz jövőnk egyik legfontosabb záloga.” „ A megnövekedett vízigényt bolygónk lassan nem tudja kiszolgálni.” „2015-re komoly vízkorlátozások várhatóak.” „ Mi lesz, ha nem lesz víz a Földön?”

- mi felnőttek pedig ezt halljuk és látjuk, olvassuk a hírekben, szembesülünk velük nap, mint nap.

A víz világnapját az ENSZ nyilvánította jeles nappá 1992-ben a Rio de Janeiró-i környezetvédelmi konferencián. Azóta tudjuk, hogy nem is olyan természetes dolog az, hogy a csapokból, forrásokból, kutakból víz folyik, hogy van mit innunk, van mivel mosakodni, főzni és mosni. Azóta szembesülünk egyre többször azzal a ténnyel, hogy a világ számos országában egyáltalán nincs tiszta víz. Óvodánk nevelési programjának jeles napjai között ott szerepel a víz világnapja, így azt minden évben igyekszünk emlékezetessé tenni a gyermekek számára. A kiscsoportban a víz fontosságát a növények és állatok életével kapcsoltuk össze. Mondókáztunk: Ess, eső, ess……. Énekeltünk: Csepp, csepp, csepereg……. , Esik az eső, hajlik a vessző…… Meséltünk és eljátszottuk A három pillangó c. mesét Festettünk: Esőcseppek nyomdázása parafadugó segítségével. Munka jellegű tevékenység keretén belül pedig a gyerekekkel közösen kitakarítottuk az udvari kerti tavunkat.

A középső csoportosok a víz éltető erejét a Balatonnal kapcsolták össze. Miután megbeszéltük, hogy miért fontos számunkra a tiszta víz, hogyan tudunk mi itt az óvodában jobban takarékoskodni, elsétáltunk a Balaton partra, ahol örömmel láttuk a megnövekedett víz mennyiségét és tisztaságát, a vízimadarakat, az éledező természetet. Hazaérkezésünk után plakátot készítettünk – megjelenítve rajta minden élményünket. A nagycsoportosok már korán reggel rajzokkal készültek, a vízzel kapcsolatos élményeiket fektették papírra. Hosszasan beszélgettünk a tévében, rádióban, interneten, szüleiktől hallottakról, valamint az óvó nénik által felolvasott idézetekről. Délelőtt átsétáltunk a Nemzeti Parkba, ahol a pataknál vízvizsgálatot végeztünk. Vizet mertünk a felkeveredett patakmederből, majd azt vizsgáltuk, jó minőségű-e a víz? Mert mi már tudjuk, hogy abban a patakban, amelyben sok és sokféle vízi rovar található, annak a víznek bizony jók az életfeltételei. Abban a patakban, amely szennyezett, piszkos, ökológiailag nem megfelelő, egyetlen ászkarák vagy poloska sem található. Az óvoda kerti tavába hoztunk néhány ászkarákot, melyeket a tavi koipontyok örömmel faltak fel. A nagy munka végeztével az udvaron friss vízzel enyhítettük szomjunkat, mert minden Csopakra járó óvodás tudja, hogy szomjúság ellen legjobb a friss, hideg víz.