Márton nap az óvodában
Márton napot november 11.-én ünnepeltük az óvodában. A neves nap előtti héten változatos tevékenységeken keresztül ismerkedtek a gyerekek a néphagyományra épülő szokásokkal.
Szent Márton történetével ismertettük meg óvodásainkat, aki a legenda szerint eredetileg katona volt. Itt találkozott egy didergő koldussal, megsajnálta. Köpenyét kettévágta kardjával, egyik felét a szegény embernek adta. Márton alakja hatással van a gyerekekre, hiszen jóságos, segíti a rászorulókat, példát mutat emberségből, így formálódik erkölcsi értékrendjük.
A magyar néphagyományban is fontos fordulópont ez a jeles nap. Ezen a napon vágták le a meghízott libákat, kóstolták meg az újbort. A szokás szerint ekkorra a termésnek a kamrákban volt a helye.
Óvodásainkkal folyamatosan ismertettük meg a libás játékokat, mondókákat, énekeket, melyeket gyakorta játszottunk. Felsorakoztunk libasorba, mondogattuk: „Száz liba egy sorba…” Játékfűzéssé alakítottuk kedvenc libás énekeinket, majd a középső csoportosokkal ellátogattunk a Csopaki Nyugdíjas Klub Márton –napi rendezvényére is. Hangulatos, vidám délutánt töltöttünk az ünnepségen, a gyerekeket finom palacsintával vendégelték meg.
Az óvodai tevékenységek sora fonódott a Márton –nap köré. A kiscsoportosok kukoricát morzsolgattak, kukoricacsutkával játszottak. Libákat készítettek papírból, igazi libatollat applikáltak rá. A középső csoportosok libabábot formáltak, libatollal játszottak, reptették, fújták azokat. A nagycsoportosok lámpást készítettek, Márton történetét dramatizálták el. A jó hangulatunkat pedig libazsíros kenyér falatokkal tetőztük.
A néphagyomány szerint Márton napja a karácsony előtti 40 napos böjt előtti utolsó ünnepnap, ezért ezen a napon rendszeresek voltak a lakomák, bálok, vásárok. Ilyenkor ettek, ittak, mulattak.
A jókedv, vidámság, éneklés, lakmározás hangulata szőtte át óvodánkban is a Márton-napi tevékenységeket hagyományainknak megfelelően.
dr. Kissné Varga Szilvia
óvodapedagógus
